A bizottság ülésén nem vett részt Andor László, magyar uniós biztos. Brüsszeli titkárságáról úgy értesültünk, hogy egész héten távol lesz a belga fővárostól.

Hegyi Gyula, a biztos sajtófőnöke, SMS-ben csak annyit közölt, hogy Andor úr nem ad interjút. Mint ismert: mindegyik EU tagállam egy biztossal képviselteti magát a bizottságban. Ők nem a nemzeti államok érdekeit felügyelik, hanem egy-egy szakterületet. Andor László a foglakoztatásért és szociális ügyekért felel.

Az alapelvek ellenére Michel Barnier, francia biztos, aki a belső piacokért és szolgáltatásokért felelős, kemény lobbi tevékenységet folytat a magyar étkezési csekkek ügyében, amelyeknek tavaly év végéig francia banki háttere volt. A rendszer megváltoztatását Barnier azért sérelmezi, mert ez hátrányosan érinti a francia bankokat.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint minősíthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Andor László magyar EU-biztos, aki közpénzből fizetett tisztviselő, szerdán nem ment el arra az ülésre, ahol a Magyarországgal szembeni intézkedésekről döntött az EU-Bizottság. „Nem véletlen Andor László magatartása, hiszen Gyurcsány Ferenc jelölte erre a tisztségre. Megtalálta a zsák a foltját. Ez is a nemzetárulás egyik szocialista formája”- áll a kommünikében.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a Magyarország elleni túlzott deficit-eljárás keretében tanácsolta az EU pénzügyminiszterinek a büntetést, ami a hazai GDP 0,5 százalékát jelenti.

Olli Rehn pénzügyi biztos közleményében azt hangoztatta, hogy a javaslatnak „erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását.” Ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről „kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal”.

Rehn mindehhez hozzátette, hogy „most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”.

Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet. A bizottság döntését ugyanis az EU pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia. Erre valószínűleg júliusban kerül csak sor, addig a kormánynak van módja olyan intézkedéseket hozni, amely garantálja, hogy a GDP arányos államháztartási hiány tartósan három százalék alatt marad.

A magyar államháztartási hiány, már most is három százalék alatt van és az idei, illetve a jövő évi előrejelzések is vélelmezik a hiánynak a kritikus szint alatti tartását. Oli Rehn szerint viszont, 2013-ban a hiány 0,25 százalékkal túllépi a három százalékos küszöböt. Egy olyan gazdasági környezetben követelnek Magyarországtól két évre előre garanciákat, amikor az euróövezet válságban van, Görögország valószínűleg a mostani mentőcsomag ellenére sem lesz képes elkerülni az államcsődöt, Spanyolország államháztartási deficitje jóval meghaladja Magyarországét, nem is beszélve a 20 százalékos munkanélküliségről. Románia hiánya öt százalék körül van, a portugálok a bedőlés határán, az íreket csak egy nagyobb mentőcsomag volt képes a csődtől megmenteni.

Oli Rehn, minderre azt mondta, hogy ezek az országok 2008-óta, a pénzügy válság első hullámának jelentkezésekor kerültek bajba, míg hazánk 2004, vagyis az EU csatlakozástól számítva halmozza a problémákat. Azért érdekes, hogy 2002 és 2010 között, amikor valóban nagy volt a magyar államháztartási hiány, mindezt nem vetették az akkor regnáló balliberális kormányok szemére. Most jutott eszükbe Magyarország megbüntetése, amikor a mutatók messze jobbak az akkoriaknál és a tendencia egyértelműen pozitív.

A kormány megalapozatlannak tartja az uniós döntést

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében a döntésre reagálva azt írta, a kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, „hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”.

A magyar kormány álláspontja szerint a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen „a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot”.

Szijjártó Péter és Giró-Szász András azt írta: érthetetlen, hogy a bizottság „miért hagyta figyelmen kívül a tényeket”, így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először – 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban.

Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót – jegyzik meg, úgy összegezve, hogy a kormány minden, a vonatkozó EU-s elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott, s természetesen továbbra is kész a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

Kósa Lajos szerint a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt a szerdai európai bizottsági üléstől. Azt mondta: Andor László ezzel méltatlanná vált a tisztségére.

A kormány álláspontjával szemben Andor László EU-biztos, aki egy budapesti konferenciát megelőzően nyilatkozott újságíróknak, azt közölte, hogy egyetért az Európai Bizottság döntésével és méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. A fideszes és KDNP-s bírálatokra reagálva azt mondta, azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz.

forrás: MTI, Heti Válasz

A Goethe Intézet kínálatában szerepel a két legnagyobb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung, valamint a három legfontosabb német hetilap, a Der Spiegel, a Die Zeit és a Wirtschaftswoche. Az öt médium valamennyi, aktuális és régebbi száma letölthető PDF formátumban. Kölcsönzésről lévén szó, a letöltött dokumentumok meghatározott ideig nyithatóak meg.

A szolgáltatásra a Goethe Intézet honlapján az „e-kölcsönzés” menüpont alatt található elektronikus űrlap kitöltésével lehet jelentkezni.

A három fővárosi helyszínről induló néhány száz demonstráló a Blaha Lujza téren gyűlt össze, ahol megtöltötték a Corvin Áruház előtti parkolót. Onnan a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca útvonalon a buszsávban gyalogoltak a Főpolgármesteri Hivatal Városház utcai épületéhez, akadályozva az Erzsébet híd felé tartó járműforgalmat.

A demonstrálók a Városháza előtt “Meneküljetek!”-et skandálva fogadták a BKK vezérigazgatóját, akinek átadták az öt pontból álló petíciót és egy “Utazóközönség” feliratú labdát.

Több szakszervezeti vezető is arra kérte Vitézy Dávidot, vegyék komolyan a petícióban foglaltakat. Egyikük úgy fogalmazott: “nincs sok időnk, elindult egy olyan vonat, amit most még le lehet fékezni, de ha nagyon begyorsul, akkor ezen a vonaton már nem lesz fék”. Kijelentették: a bérek csökkentéséből nem lehet a cég finanszírozási helyzetét megoldani.

Vitézy Dávid válaszában azt hangoztatta: tömegközlekedés nélkül Budapest nem működik, a tömegközlekedés viszont akkor nem működik, ha egyrészt nincs megfelelő finanszírozása – hiszen jegybevételekből sehol nem tartja fenn magát a világon egy ilyen szolgáltatás -, és dolgozók nélkül sem működik, akik a hátukon viszik a céget.

A BKK vezérigazgatója arról is beszámolt: a dolgozók március elején megkapják a bérkompenzációt, pénteken pedig folytatódnak a kollektív szerződésről szóló tárgyalások.

Schumacher Ferenc, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) elnöke, valamint Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke által aláírt petíció azt tartalmazza: az érdekképviseletek követelik, hogy a kormány és a főváros hozzon érdemi döntést a finanszírozásról, annak érdekében, hogy “a BKV Zrt. munkavállalói balesetmentesen szállíthassák továbbra is az évi 1,3 milliárd utast”. Emellett a 12 ezer munkavállaló bevonását kérték az érdemi tárgyalásokba.

A szakszervezetek elutasították nettó jövedelmük csökkenését, továbbá a közösségi közlekedés rövid, közép- és hosszú távú programjának elkészítését sürgették a legjobb európai példák és az Európai Unió rendelkezéseinek figyelembe vételével.

A dolgozók “az egészséges munkakörülmények biztosítása mellett” a sportolás lehetőségét, valamint a BKV Előre SC egyesület további működését kérték.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mintegy 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Azzal, hogy Magyarország képes befejezni a Széll Kálmán-tervet, 2013-ra 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartás hiányát, így a gyakorlatban nem kerülhet sor a kohéziós források befagyasztására – mondta Cséfalvay Zoltán szerdán újságíróknak.

Hangsúlyozta: az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges keddi kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a Széll Kálmán-tervet 100 százalékban teljesítse az ország.

Az Európai Bizottság tavaly májusban azzal számolt, hogy a Széll Kálmán-terv 50 százalékban teljesül – jegyezte meg az államtitkár.

A tavaly márciusban elfogadott terv teljesítése, amely 550 milliárd forint költségvetési egyenlegjavítást és strukturális reformokat tűzött ki célul, a 2011 végéig megtett intézkedésekkel 83 százalékon áll – mondta Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette: az eddigi, 448 milliárd forint egyenlegjavulást egészíti ki a keddi kormányhatározat intézkedéseinek százmilliárd forintot meghaladó hatása.

Az államháztartási hiány ezzel 0,4 százalékponttal csökken jövőre, így, az ideihez hasonlóan, 3 százalék alatt marad – mondta az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság korábban 3,25 százalékos deficitet prognosztizált 2013-ra.

Kérdésre válaszolva közölte: ha a pénzügyminiszterek tanácsa az Európai Bizottságéhoz hasonló döntést hoz, akkor is jó néhány hónap áll rendelkezésre a kormány számára a reagálásra.

Gerhard Roiss tájékoztatása szerint az előzetes becslések arra utalnak, hogy a Neptun 42-84 milliárd köbméter földgázt rejt magában. A vezérigazgató elmondta: konzultálni fognak a következő lépésekről az ExxonMobil illetékeseivel a kitermelésről, ami az évtized végén kezdődhet meg. A feltárás költsége többmilliárd dollárra rúghat, amennyiben kereskedelmileg hasznosítható földgázt tudnak kitermelni.

A földgázmező jelentőségét növeli, hogy ez az első sikeres mélytengeri fúrás  az egész Fekete-tenger térségében. Románia tavaly 14 milliárd köbméter földgázt használt fel.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be közel 150 milliárd forint Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán  Brüsszelben az MTI tudósítása szerint.

A döntés meghozatalakor az Európai Bizottság (EB) nem számolt a magyar kormány kedden nyilvánosságra került takarékossági terveivel – derült ki az Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa által tartott szerdai sajtótájékoztatón. Egy kérdésre válaszolva Rehn azt mondta, csak az Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Matolcsy György gazdasági miniszter által korábban a témában írt levelet vették figyelembe, és abban nem volt olyan intézkedés, amilyet a bizottság szükségenek lát a hiány fenntartható csökkentéséhez.

Egy másik kérdés azt firtatta, van-e összefüggés a szankció és a Magyarország ellen jogi kérdésekben (bírók nyugdíjazása, új jegybanktörvény, adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása) indított kötelezettségszegési eljárások között. Rehn azt mondta, az európai értékek tiszteletben tartása valóban fontos, de ettől független a túlzottdeficit-eljárás, melynek alapja az EU stabilitási és növekedési paktuma.

Az Európai Bizottság január elején jelentette be, hogy szerinte nem bizonyultak elegendőnek a kormány intézkedései a hiány csökkentése érdekében, ezért újabb szakaszba lépteti a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást, amely akár veszélyeztetheti az uniós források kifizetését.

Az [origo] értesülései szerint a kormány valójában február eleje óta kész tényként kezeli, hogy az Európai Bizottság a kohéziós alapok felfüggesztését kezdeményezi, bár a kormánytagok nyilvános nyilatkozatai eddig csak lehetőségként emlegették ezt a lehetőséget.

Nem biztos, hogy megszavazzák

Az EB kohéziós alapok felfüggesztését kezdeményező javaslatát – amelyről a Reuters által kedden megszerzett napirendtervezet szerint szerdán dönthetnek – a pénzügyminiszterek tanácsának (ecofin) márciusi ülésén hagyhatják jóvá. Az [origo]-t tájékoztató kormányzati források ugyanakkor szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyminiszterek meg is szavazzák-e majd az intézkedést, azzal szerintük ugyanis “veszélyes precedenst teremthet”, ha ugyanis életbe léptetik Magyarországgal szemben az unió fennállása óta eddig még soha nem alkalmazott szankciót, akkor több más, hasonlóan magas költségvetési hiánnyal küzdő tagország - köztük például Portugália, Spanyolország - is erre a sorsra juthat.

Ezért kétséges, hogy valóban kifizetési stopot rendel el Brüsszel, ráadásul a lépés 2013-tól lépne életbe, addig pedig a kormánynak még van ideje arra, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik,  a kohéziós pénzek folyósítását.

Már kiigazít a kormány

Feltételezhetően a brüsszeli döntés miatt a kormány takarékoskodási intézkedések indított el – derült ki a Magyar Közlöny hétfői számából. A kormány csökkenteni kívánja a gyógyszertámogatást mind 2012-ben, mind 2013-ban. A nemzeti erőforrás miniszternek február végéig kell megmondania, hol lehet faragni a gyógyszerkasszából, majd március 14-ig, hogy a Széll Kálmán-terv intézkedésein felül mivel takarékoskodna 2013-ban.

A tervezett takarékoskodás érinti még a budapesti tömegközlekedést, beszerzési stopot rendel el és “fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok és egyéb központi kiadások csökkentésére” kéri fel Matolcsy Györgyöt, akinek az érintett szervek vezetőinek bevonásával kell előállnia a javaslattal. A kormányhatározatban határidőként azt írta a kormány: “azonnal”.

forrás: MTI, HVG, Origo

A jelentkezési technikában, az eljárási rendben az előző évekhez viszonyítva jelentős változás nincs, ugyanakkor a hallgatókkal szemben támasztott minőségi követelmények erősítését jelenti az, hogy 2012-ben már 240 pont a jogszabályi minimum, ez alatt senkit nem lehet felvenni alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre. További fontos változás, hogy az emelt szintű érettségiért ez évtől 50 többletpontot lehet szerezni, és a többletpontok maximuma 100 pont lesz. A mesterképzések esetében továbbra is a felsőoktatási intézmények határozzák meg a pontozási rendszert, a felvételi követelményeket, ott az egyedüli megkötés az, hogy a 100 pontos rendszert kell alkalmazni.

A felvételi eljárás alapdíja 9000 forint. Ezért három képzés megjelölésére van lehetőség. Minden egyes további jelentkezési helyért 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni.

Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukhoz csatolva megfelelő dokumentummal igazolják hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetüket, és ezen a jogcímen többletpontra jogosultak, kedvezményben részesülhetnek a felvételi eljárás alapdíjának megfizetése során. A hátrányos helyzetűek az alapdíj összegéből 50, a halmozottan hátrányosak 100 százalékos kedvezményt kapnak.

A felvi.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint az egyik legfontosabb változás az, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény elfogadásával három finanszírozási formában (állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas, önköltséges) lehet a tanulmányokat folytatni 2012 szeptemberétől. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges forma létezik.

Az oktatásért felelős miniszter korábban meghatározta, hogy képzési területenként az egyes felsőoktatási intézmények hány állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. A miniszteri döntés végrehajtásaként az egyetemeknek és főiskoláknak újra kellett gondolniuk, hogy milyen szakokat indítanak, indíthatnak állami ösztöndíjas (korábbi nevén államilag támogatott) formában. Ennek megfelelően a felvételi tájékoztató kiadványokban meghirdetett képzések egy részét törölték.

A jogi képzési területen az egységes, osztatlan jogászképzés állami ösztöndíjas formában csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indulhat, tehát a többi képzési helyen csak önköltséges formában indul a szak.

A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező és a nemzetközi igazgatás alapképzési szakok nem indulhatnak állami ösztöndíjas formában. Az igazgatásszervező szak közszolgálati ösztöndíjas formában indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A gazdaságtudományok területén csak az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok indulnak állami ösztöndíjas formában.

A társadalomtudomány képzési területen elsősorban a szociális munka, a szociálpedagógia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia és a szociológia alapképzési szakok indulhatnak – az egyéb, ide tartozó szakok speciális esetekben, kis létszámban – állami ösztöndíjas formában. A magán főiskolák nem indíthatnak állami ösztöndíjas képzést sem alapképzésben, sem egységes, osztatlan képzésben, sem felsőfokú szakképzésben.

A felvételi tájékoztató kiadványok megjelenése után néhány új alapképzési szak, egységes, osztatlan képzés és mesterképzési szak, illetve felsőfokú szakképzés indítására kaptak lehetőséget a felsőoktatási intézmények. Ezekről a felv.hu oldalon lehet tájékozódni.

Február 24-én a Budapest 62 posta (Teréz krt. 51., Nyugati pályaudvar), illetve a Budapest 114 – Mammut posta (Lövőház u. 1-5. – Mammut Bevásárlóközpont) egyaránt 22 óráig tart nyitva.

A többi postai szolgáltató hely változatlan rend szerint fogadja az ügyfeleket – áll a közleményben, amelyben kitértek arra is, hogy valamennyi posta “a forgalom folyamatos figyelemmel követésével, szükség esetén a szolgálat átszervezésével bonyolítja le a jelentkező forgalmat” – közölte korábban a Magyar Posta.

Hajnalban délkeleten, keleten foltokban zúzmarás köd képződhet. Gyenge marad a légmozgás, a fagyos hajnalt követően napközben az ország nagy részén kellemesen enyhe időre számíthatunk, csak délkeleten maradhat hidegebb az idő.

Távolabbi kilátások

Csütörtökön északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, eleinte azonban délen napos idő várható. Késő délutántól főként északkeleten szórványosan lehet eső, zápor. Fokozatosan megélénkül a szél, tovább melegszik a levegő.

Pénteken az ország nagy részén már igazi, kora tavaszias időre számíthatunk, bár nem lesz túlsúlyban a napsütés, inkább a felhőké lesz a főszerep. Helyenként záporok is kialakulhatnak. Szeles lesz az idő, nyugaton akár 15-17°C is lehet.

A hétvégén is országszerte kora tavaszias, de gyakran szeles időre van kilátás, a viszonylag enyhe hajnalokat követően délutánonként 10°C körüli maximumokra számíthatunk. A napos időszakok mellett főként vasárnap alakulhatnak ki záporok.

További olvadás

Szerdán is száraz, napos időre, hajnalban még erős fagyokra, napközben az ország nagy részén azonban már bőven fagypont fölötti hőmérsékletekre, így további olvadásra számíthatunk. A síterepek kapui még nyitva állnak a sportolók előtt

Orvosmeteorológia

Szerdán fronthatás továbbra sem terheli szervezetünket, a többórás jó hatással lesz közérzetünkre, immunrendszerünkre. A kellemes, enyhe idő azonban egyeseknél a refelexek tompulásához, figyelmetlenséghez is vezethet, melyre érdemes lesz odafigyelni. A reggeli órákban továbbra is erős fagyokra számíthatunk, emiatt érdemes vastagon öltözködni, így elkerülhetjük a megfázásos, légúti megbetegedéseket.

Közlekedésmeteorológia

Szerdán tovább folytatódik az olvadás, emiatt főleg még a vastag hóval borított területeken vízátfolyások keletkezhetnek, melyek az éjszakai órákban megfagyva jegessé, síkossá tehetik az utakat. A délkeleti, keleti tájakon a hajnali, reggeli órákban sűrű, zúzmarás ködfoltok okozhatnak rossz látási viszonyokat. Balesetmentes közlekedést kívánunk!

Andor László egyben megerősítette, hogy az Európai Bizottság szerdai ülésén tárgyalja azt a javaslatot, amellyel a túlzott deficit miatti eljárás keretében ideiglenesen és részlegesen felfüggesztenék az újabb magyar kohéziós támogatásokat.

A biztos “nagyon valószínűnek” nevezte, hogy szerdán döntés születik az ügyben. Kifejtette, hogy formális szavazás jellemzően nem szokott lenni a bizottságban, mert az előterjesztés alapján lezajlik egy vita, amely ha egy irányba mutat, akkor nincs szükség formális szavazásra.

Andor László hangsúlyozta: magyar biztosként fontosnak tartja felhívni a kollégái figyelmét “olyan szempontokra, amelyeket esetleg maguktól nem vesznek észre”.

Itt említette a méltányossági szempontokat, valamint kiemelte: mivel a döntés következménye forrásmegvonás, fontos hogy – ebben az esetben a deficittúllépéssel – arányos legyen az esetleges megvonás, “hogy ne állítsa lehetetlen feladat elé azt a kormányt, amelyről éppen beszélünk”.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen most folytatják Magyarország ellen a túlzott deficit-eljárást, Andor László elmondta: bár a 2012-es deficitcél nagyon alacsony uniós összehasonlításban, de a bizottság megítélése szerint nem fenntartható. Hozzáfűzte, hogy nem a deficit mértékétől függenek a további lépések, hanem attól, hogy mennyi ideje húzódik az eljárás, mennyi ideje “nem hallgatott a pénzügyminiszterek tanácsára az érintett kormány, jelen esetben a magyar kormány”.

Andor László arra a felvetésre, hogy az Európai Unió példát akar-e statuálni Magyarországgal úgy fogalmazott, hogy az EU “megpróbál következetes lenni”. Kifejtette: “sajnos az igaz, hogy az elmúlt tíz évben, amikor már nagyon sok ilyen szabály létezett a költségvetési egyensúlyra vonatkozóan, sok esetben nem volt következetes, hanem különféle kibúvókat engedélyezett”, például Magyarországnak is. Jelenleg az a kérdés, hogy előre tekinthet-e úgy biztonsággal az unió az egész monetáris unióra, ha nem tudja betartatni az érvényes szabályokat, és nem lesz szigorúbb nemcsak Magyarországgal, hanem mindenkivel szemben – mondta Andor László.

A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán elmondta: fontos lenne, hogy a bizottság viszonylag hamar kialakítsa az álláspontját a magyar válaszok kapcsán, főként a Magyar Nemzeti Bank ügyében, mivel ez feltétele az Európai Unióval kezdendő formális hiteltárgyalásoknak.

Hozzátette: a paktum elfogadása egy újabb meghátrálás az Orbán Viktor által korábban meghirdetett gazdasági szabadságharcban. Balczó Zoltán szerint a kormánynak végre szembe kellene néznie azzal, hogy az ország sorsát egy “széteső félben lévő, erkölcsi értelemben képmutató birodalomhoz” köti, ezért inkább ideje lenne megteremteni az Európai Unión kívüli élet megkezdésének feltételeit.

A téma aktualitását az is adja, hogy nemrégiben megkezdődött Zita királyné boldoggá avatási eljárása – mondta Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a programokat beharangozó keddi veszprémi tájékoztatón.

Mint mondta, a Királynék és koronázó püspökök című kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítoszuk. Leszármazottaiktól érkeznek anyagok, családi relikviák, ruhák, ékszerek – sorolta az igazgató.

A tárlaton kiemelt szerepet kapnak a liturgikus koronázási emlékek, közöttük a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek. Bemutatják az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Ranolder János koronázási pásztorbotját, a Zita királyné által adományozott pásztorbotot, valamint a 15. századi velencei Vetési-kazulát – ismertette a részleteket Udvarhelyi Erzsébet.

A kiállítás megemlékezik a magyar-lengyel közös királyi múltról is egy Krakkóban készült időszalaggal, amelyen a királynék, püspökök szerepelnek, valamint Piotr Jantos fotóművész munkáival.

A Gizella gyűjteményben május 2-án megnyíló kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít és itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét.
A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett.

A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított.

A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A koronázó püspökökről február 29-én indul fél éven át tartó tudományos előadás-sorozat a veszprémi Szaléziánumban, elsőként Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszél a magyar koronázási ékszerekről – közölte Karlinszky Balázs, az érseki levéltár levéltárosa.

A már 18 napja lőtt lázadó negyeden kívül a város Haldíje és Karm-ez-Zejtún negyedei is tüzérségi támadások célpontjai voltak több mint két órán keresztül a reggel folyamán – tette hozzá a központ. Ugyancsak az OSDH közlése szerint szemtanúk 56 harckocsiból és csapatszállító járműből álló konvojt láttak haladni a Damaszkuszból Homszba vezető úton, Kara falu közelében.
   
A brit székhelyű megfigyelő központ arról is beszámolt, hogy hajnalban az északi Aleppó környékén fekvő Attarebben meghalt egy civil, akit nehézgépfegyver lövedéke talált el. Az északnyugati Idlib tartományban egy sofőr halt meg, öt utasa – tanítónők – pedig megsebesült a buszukat érő lövésektől a Tarnabe falu elleni támadásban.
   
A hatóságok és az ellenzék egymásra hárították kedden a felelősséget egy üzletember haláláért, akit hétfőn öltek meg Aleppóban. A SANA hivatalos hírügynökség szerint Mahmúd Ramadán 43 éves szállodatulajdonost “fegyveres csoport” lőtte le otthona előtt, az ellenzék viszont Bassár el-Aszad elnök rezsimjét vádolja a gyilkossággal, arra hivatkozva, hogy az áldozat fivére Ahmed Ramadán, a fő ellenzéki erő, a Szíriai Nemzeti Tanács végrehajtó irodájának tagja.
   
Ellenzéki honlapok szerint a család már több fenyegetést kapott, hogy Ahmed Ramadán hagyjon fel az ellenzéken belüli tevékenységével.

Szerdán ül össze az uniós biztosok tanácsa Brüsszelben, hogy döntsön arról, milyen javaslatot terjesszen az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) márciusi ülése elé Magyarország kohéziós pénzeinek visszatartásával kapcsolatban – értesült a hvg.hu uniós forrásból. Két verzió is kering: eszerint 2013 januárjától a kohéziós alaphoz való hozzáférésünket a nemzeti kifizetések 25 vagy 75 százalékig korlátoznák az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Ez a folyó kifizetésekben nem okozna fennakadást, viszont a következményeit az ország 2014-15-től különösen megérezné.

Még megúszhatjuk

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa január 24-én bólintott rá arra a bizottsági javaslatra, amely újabb szakaszba emelte a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. A döntést alátámasztó dokumentum szerint a magyar államháztartás tavaly 3,6 százalékos többlettel zárt ugyan, de csupán a GDP 10 százalékát meghaladó egyszeri tételek – elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon – beszámításával. Az ezektől megtisztított úgynevezett strukturális mérleg az uniós ajánlások ellenére nemhogy javult volna, hanem még romlott is.

A HVG már akkor megírta, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos két változatról tárgyalhat a regionális biztossal, Johannes Hahnnal: az egyik szerint 2013-tól a magyar GDP 1,7 százalékát kitevő, 1,714 milliárd eurós támogatás negyedét (300-as árfolyamon 128 milliárd forint), a másik forgatókönyv szerint akár a háromnegyedét is befagyaszthatják (386 milliárd forint). (Feltételes jövő, 2012. január 25.) Meg kell jegyezni, a legutóbbi hivatalos bizottsági tájékoztatás szerint akár teljesen is felfüggeszthetik a kohéziós támogatásokat (514 milliárd forint).

Ha a pénzügyminiszterek tanácsa valamelyik változatot el is fogadja, az év végéig még marad időnk a korrekcióra, így a szükséges kiigazításokkal az őszi felülvizsgálatig még leállítható az eljárás. Sőt, akár a hatályba lépés után is gyorsan visszavonhatja a bizottság a büntetést, ha pozitív elmozdulást lát a magyar gazdaságpolitikában. Ahhoz, hogy valóban felfüggesszék a kohéziós támogatásokat, nagyon hosszú ideig kell ellenszegülni a szükséges kiigazítás megtételének – fogalmazott a brüsszeli döntési módszereket jól ismerő forrásunk.

A helyzet elsimítására már csak azért is jó esély van, mert a januári brüsszeli értékelés alapján nagyjából 150-200 milliárd forint az a lyuk, amit a kormánynak ki kell igazítania 2013-ra ahhoz, hogy teljesüljön az EU által elvárt, 3 százalék alatti költségvetési deficit.

Nem lenne jó

Direkt költségvetési hatása nem lenne a kohéziós támogatások felfüggesztésének. Ugyanis az uniós forrásokat a költségvetésben egyenlegsemlegesen számolják el (az uniótól érkező bevételeket kiadásokként is elszámolják a költségvetésben, hogy ne befolyásolja az egyenleg alakulását).

Közvetett költségvetési hatása viszont lenne a döntésnek, például akkor, ha a jellemzően önkormányzatok által kivitelezett projektek leállítását politikailag vállalhatatlannak éreznék egyes polgármesterek, és saját erőből folytatnák a megvalósítást.

Emellett a döntés növekedési szempontból is rossz lenne, hiszen a beruházásokat kivitelező vállalkozások elesnének a munkáktól.

forrás: HVG

Arról van szó, hogy a társadalom közös költségének a fedezetéhez lineáris arányban járulnak-e a hozzá az emberek, vagy progresszív arányban. Mindkettő mellett szólnak érvek. Értékválasztás kérdése, hogy mennyire viszünk be szociálpolitikai kérdéseket az adórendszerbe. Nálunk most az a fő filozófia, hogy egyáltalán nem, hiszen jelenleg sávos progressziót jelent a félig megamaradt szuperbruttó, de jövőre tisztán egykulcsos rendszer lesz adómentes rész és vagyonadó nélkül –magyarázta a szakember.

Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa a műsorban felhívta a figyelmet arra: a környező országokban már korábban bevezették az egykulcsos adót, csakhogy nekik szerencséjük volt abban, hogy más volt a gazdasági környezet. Az, hogy elhúzódó válságba került a nemzetközi környezet, nem segít az egykulcsos adórendszernek – tette hozzá.

A kormány tervezte csökkenteni a tb-járulékot is, ez lenne a kistestvére az egykulcsos adónak. Ez után el lehetett volna mondani, hogy kiemelkedően versenyképes regionális szinten a magyar gazdaság, csakhogy a válság miatt ezt nem tudta meglépni a kabinet. Nagy kérdés az, lesz-e elég türelem arra, hogy az egykulcsos adó és az alacsonyabb tb-járulék működni tudjon – érvelt a PWC cégtársa.

Vámosi-Nagy ugyanakkor úgy vélte: az egykulcsos adónak nem sok köze van a versenyképességhez. A befektetőt ugyanis az érdekli, hogy összességében mennyibe kerül a munkaerő, és az kevésbé izgatja, ebből mennyi az adó, a járulék, és a tényleges nettó bér. Ehhez képest, hogy lineáris az elvonás, vagy progresszív, teljesen mindegy. Az osztalékadó markáns csökkentése 25-ről 16 százalékra ugyanakkor szerinte támogathatja a munkahelyteremtést.

Lőcsei Tamás kiemelte: ha két országot hasonlít össze egy befektető, hová tegye az új beruházását, és viszonylag egyforma minden egyéb feltétel, elképzelhető, az fog dönteni, hogy mennyi személyi jövedelemadóval terhelik az ő jövedelmét.

A Volánoknak két költségtényezővel kell számolniuk az idén. A helyközi menetrend szerinti közlekedésben a szociális alapon értékesített menetjegyek állami fogyasztóiár-kiegészítésének csökkenése mellett a társaságok a gázolaj átlagárának éves szinten 20 százalékos emelkedésével számolnak.

A bevételekkel nem fedezett kiadásokat a helyi közlekedésben az önkormányzatokkal, a helyköziben pedig az állammal kötött közszolgáltatói szerződés alapján térítik meg. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) kapott tájékoztatás alapján a Magyar Hírlap azt írja, hogy az állammal a pénzügyi elszámolás csak 2013-ban történik meg.

A helyközi közlekedést szolgáló vállalatok – a Volánok, a MÁV és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút – az idén 93 milliárd forint állami fogyasztóiár-kiegészítést kapnak, 16 milliárd forinttal kevesebbet a 2011. évinél. A csökkentésből a Volánokra tízmilliárd forint jut. Az áfakulcs emelése miatt is csökken a táraságoknál maradó nettó összeg – jegyzi meg a lap. A Volánok a gázolaj után 17 forintot igényelhetnek vissza, de ezt csak utólag, a felhasználástól számított 2-5 hónap után kapják meg.

Varga Mihály hangsúlyozta, ha lesz egy ilyen a döntés, akkor Magyarország a kohéziós alapokból származó támogatáshoz, illetve annak egy részéhez nem tud hozzájutni. A történet 2004-ig, Magyarország uniós csatlakozásáig nyúlik vissza, mivel az ország már akkor sem tudta betartani azt az uniós követelményt, hogy államháztartási hiányát a GDP 3 százaléka alá szorítsa, ezért túlzottdeficit-eljárás folyik az országgal szemben – emlékeztetett Varga Mihály.

“Mi vagyunk az az ország, amely ellen a legrégebben folyik a túlzottdeficit-eljárás, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság (EB) most elérkezettnek látta az időt arra, hogy példát statuáljon, és felfüggessze a kohéziós alapokból származó támogatást” – fogalmazott a politikus.

Arra a kérdésre, hogy miért most kíván ilyen döntést hozni a bizottság, Varga Mihály kifejtette: bár Magyarország most már 3 százalék alá tudta vinni az államháztartási hiányt, de az Európai Unió vitatja, hogy 2012-ben illetve 2013-ban ez megvalósul.

Úgy vélte, a várható döntés nem is Magyarországnak szól, hiszen “a mi számaink ma sokkal kedvezőbbek, mint néhány évvel ezelőtt”, és érdemi előrelépés történt a hiány csökkentésében, de az Európai Unió meg kívánja mutatni azoknak az országoknak, amelyek ugyancsak túlzottdeficit-eljárás alatt állnak, hogy mire számíthatnak, ha a deficitet nem szorítják le 3 százalék alá.

A bizottság esetleges döntésének másik okaként azokat a kötelezettségszegési eljárásokat említette Varga Mihály, amelyeket Magyarországgal szemben indítottak. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy Magyarországot sarokba lehet állítani, s erre jó eszköz a kohéziós alapokból való támogatások felfüggesztése – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a döntés következtében mekkora összegtől eshet el Magyarország, Varga Mihály azt felelte: “pontos összeget nem lehet mondani, hiszen a döntés még nem született meg, és reméljük, nem is fog megszületni”, és azt sem lehet tudni, hogy ha mégis megszületik, akkor a döntésnek milyen formája, milyen mértéke, illetve kerete lesz.

A nemzetközi hitelezők által alkotott trojka, az euróövezeti tagállamok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) szakértői és döntéshozói hétfőn tárgyalnak Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport ülésén. Források szerint a delegáció előtt a legnagyobb kérdés, hogy miként lehet elérni az IMF által – Görögország esetében – az adósság fenntarthatóság mércéjének tartott, 2020. évi 120 százalékos GDP-arányos adósságszintet. Ez egyfajta feltételét képezi a 130 milliárd eurós második mentőcsomagnak.

Az IMF egy korábbi elemzésében azonban arra világított rá, hogy a jelenleg tervezett intézkedésekkel csupán 129 százalékra csökkenne az évtized végére a görög államadósság. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter februárban arról tájékoztatott: 15 milliárdos hiány keletkezett a mentőcsomag kereteiről szóló októberi megállapodáshoz képest. Így vagy a nemzetközi támogatás fokozására, vagy komolyabb adósságleírására van szükség.

Egy a pénzügyminiszteri találkozón jelen lévő forrás úgy fogalmazott: “a számokról még mindig zajlik a vita, de egyre nagyobb a nyomás az EKB-n, illetve a központi bankokon, hogy járuljanak hozzá a rés csökkentéséhez, vagy akár teljes eltüntetéséhez”. Hozzátette: “sem az IMF, sem az euróövezeti kormányok nem akarnak több pénzt adni”. A tárgyaláson mindazonáltal több lehetséges megoldás is elhangzott.

Számos euróövezeti ország hajlandónak tűnik elfogadni, hogy a görög adósság csupán 123-125 százalékra mérséklődik. Az IMF mindazonáltal hajthatatlannak tűnik, és a 120 százalékos szinthez köti a részvételt a második programban.

Másik megoldás a kamatszintek mérséklése: az Eurócsoportban elvi döntés született arról, hogy csökkentik az első mentőcsomag hitelkamatait. További gyógyírt jelenthet, ha a magánhitelezők szintén lemondanak a kamatkifizetés egy réséről, és inkább tőkésített kamat formájában kapják meg. Utóbbi azonban némi ellenállásba ütközött, mivel a döntéshozók attól tartanak, hogy veszélyeztetné az óvatosan összerakott, már meglévő megállapodást a magánhitelezőkkel.

Az IMF két másik, az Európai Központi Bankok Rendszerének részvételével megvalósított megoldást is javasolt. Az egyik szerint az euróövezeti központi bankok bevonnák a tulajdonukban lévő befektetési célú, mintegy 12 milliárd eurónyi görög állampapírt az adósságleírásba. A másik szerint az EKB mondana le a kötvényvásárlási programjának keretében vásárolt görög állampapírok utáni árfolyamnyereségéről.

A tárgyalást jól ismerő forrás szerint az előbbi megoldás nagyobb támogatottságot élvez, mivel az EKB továbbra is elkötelezett a költségvetési és monetáris politikák szétválasztása mellett. A frankfurti székhelyű bank amellett érvel ugyanis, hogy az általa birtokolt 40-50 milliárd eurónyi állampapírt a monetáris politika átviteli mechanizmusának hatásfokát javítani hivatott (SMP) programjának keretében vásárolta.

Az első változat, a központi banki befektetések leírása azonban a görög kormány és az egyes intézmények közötti tárgyalások eredményeként zajlana, azt követően, hogy a magánbefektetői adósságleírás megtörtént volna.

A forrás szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek elkötelezettek a csomag hétfői lezárása mellett. Sikertelen tárgyalások esetén ugyanis a magánbefektetői adósságleírás nem zajlana le március 20-ig, amikor is 14,5 milliárd eurónyi államkötvény jár le.

Az IMF szakértői elmondták hétfőn: a szervezet arra számít, hogy a görög gazdaság az idén 4,3 százalékkal esik vissza, 2013-ban stagnál, majd 2014-15-ben rendre 2,3 százalékos és 2,9 százalékos növekedést ér el.

A Magyar Bankszövetség reményei szerint 2013-tól teljesen megszűnik a bankadó Magyarországon. Várakozásaik szerint az új árfolyamgát nagyon népszerű lesz, a devizahiteleseknek akár 90 százaléka is élhet vele.

Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn este kifejtette: az utóbbi időben nyitottabbá, konstruktívabbá vált a szektor és a kormányzat közötti együttműködés. A bankok a kormánytól elsősorban kiszámítható környezetet várnak, és azt, hogy a terheket a gazdaság valamennyi szereplője, valamennyi ágazat arányosan viselje. Ha lesz európai banki különadó, a magyar adó is erre a szintre csökken, de a Bankszövetség azt reméli: a várható növekedési áldozat miatt végül nem lesz új típusú európai bankadó jövőre, így Magyarországon is teljesen megszűnik ez a teher.

Az árfolyamgát új rendszeréről azt mondta: ezzel az ügyfelek rosszul nem, csak jól járhatnak, így népszerű termék lesz, számításaik szerint a devizahitelesek legalább 50, de akár 90 százaléka is élhet az új lehetőséggel. Úgy vélte, hogy a parlament elé terjesztett szöveg nem változik lényegesen, a kormány ragaszkodik majd a Bankszövetséggel közösen elfogadott szakmai programhoz.

Az új árfolyamgát miatti szerződésmódosításokra felkészült a bankszektor, bár óriási terhet jelent, hiszen 10 év alatt felgyűlt devizahitel-állomány átszervezését kell néhány hónap alatt megoldani. Rohanásra nincs ok, az év végéig lehet igényelni az árfolyamrögzítést, de a Bankszövetség főtitkára azt javasolta az ügyfeleknek, hogy előzetesen kérjenek időpontot a bankjuktól, előre tájékozódjanak, és tudjanak jól kérdezni.

Az új lehetőséggel az ügyfél megtakarítása és a banki teher is a forint árfolyamának függvénye, a törlesztőrészletek néhány tízezer forinttal csökkenhetnek, a bankok terhe több tízmilliárd forintra rúghat.

Az önkormányzatok helyzetét firtató kérdésre Kovács Levente elmondta, hogy a több ezer önkormányzatból néhány száznak van devizahitele, amelynek felvételkor az önkormányzatok diktálták a feltételeket, ahogy a kötvénykibocsátásoknál is. A banki szektor egységesen azt a véleményt képviseli, hogy a szerződéskötéskor jogszerűen jártak el, és nincs miről vitázni.

Az EU/IMF-megállapodásra nagy szükség van, olyan stabilitási tényezőt jelent, amely a pénzügyi piacokra nyugalmat hoz – húzta alá a Bankszövetség főtitkára.

Magyarországon eddig összesen 34 település csatlakozott az idei Wass-maratonhoz, Budapest mellett több megyeszékhelyen, valamint kisvárosokban és falvakban is kezükbe veszik majd az 1998-ban amerikai emigrációban elhunyt erdélyi író köteteit – olvasható a www.wassalbert.eu honlapon.

A magyarországi helyszínek mellett az Egyesült Államokban Miamiban, a dél-szlovákiai Érsekújvárban, a kárpátaljai Munkácson és öt erdélyi helyszínen csatlakoztak a felolvasói naphoz. Szatmárnémeti, Koltó és Nagybánya mellett a székelyföldi Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is tisztelegnek majd a mezőségi születésű Wass Albert emléke előtt.

Az összefogás jegyében zajló, egy napon és egy órán át tartó felolvasás, amelyen Wass Albert mellett más magyar írók, költők művei is előkerülnek, közép-európai idő szerint pénteken este hat órakor kezdődik.

A program szervezői minden korosztály számára érdekes programot ígérnek. Lesz maskarakészítés, játszóház és maszkabál is, ahol az érdeklődők megtudhatják, hogyan zajlott régen Szentmihályon a farsang időszaka. Fellép Hajdú Ágota és csapata Farsangi muzsika című előadásukkal.

László Noémi Orbán János Dénest váltja az Erdélyi Magyar Írók Ligája élén. Az új elnök több mint egy évtizede aktív szervezője volt az erdélyi irodalmi életnek, egy éve az E-MIL irodájának a vezetését is ellátta.

A Lipcsében született Johann Christoph Friedrich Bach a nagy zeneszerző, Johann Sebastian Bach kilencedik fia volt, a Tamás-templom iskolájában édesapjától tanult zenét. A kutató a bajor állami könyvtár egyik gyűjteményében találta meg a darabot – jelentették be Münchenben.

A város híres szülöttének emlékére 2006-ban alapított díj idei pályázatára tizenhárom alkotás érkezett, melyek közül a bírálóbizottság ötöt választott ki első körben, a nyertes végül Fazekas István lett.

Az est kiállítás-megnyitóval kezdődik: az Alsó-Garam-mente két települése, Bart és Kisgyarmat népművészetéből és az ipolyszalkai tájház gyűjteményéből nyílik tárlat. A megnyitón köszöntőt mondanak a térség polgármesterei: Góra Mónika Garampáldról, Gróf Katalin Kisgyarmatról, Hubac Sándor Bartról és Józsa János Ipolyszalkáról.