A Goethe Intézet kínálatában szerepel a két legnagyobb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung, valamint a három legfontosabb német hetilap, a Der Spiegel, a Die Zeit és a Wirtschaftswoche. Az öt médium valamennyi, aktuális és régebbi száma letölthető PDF formátumban. Kölcsönzésről lévén szó, a letöltött dokumentumok meghatározott ideig nyithatóak meg.

A szolgáltatásra a Goethe Intézet honlapján az „e-kölcsönzés” menüpont alatt található elektronikus űrlap kitöltésével lehet jelentkezni.

A téma aktualitását az is adja, hogy nemrégiben megkezdődött Zita királyné boldoggá avatási eljárása – mondta Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a programokat beharangozó keddi veszprémi tájékoztatón.

Mint mondta, a Királynék és koronázó püspökök című kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítoszuk. Leszármazottaiktól érkeznek anyagok, családi relikviák, ruhák, ékszerek – sorolta az igazgató.

A tárlaton kiemelt szerepet kapnak a liturgikus koronázási emlékek, közöttük a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek. Bemutatják az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Ranolder János koronázási pásztorbotját, a Zita királyné által adományozott pásztorbotot, valamint a 15. századi velencei Vetési-kazulát – ismertette a részleteket Udvarhelyi Erzsébet.

A kiállítás megemlékezik a magyar-lengyel közös királyi múltról is egy Krakkóban készült időszalaggal, amelyen a királynék, püspökök szerepelnek, valamint Piotr Jantos fotóművész munkáival.

A Gizella gyűjteményben május 2-án megnyíló kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít és itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét.
A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett.

A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított.

A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A koronázó püspökökről február 29-én indul fél éven át tartó tudományos előadás-sorozat a veszprémi Szaléziánumban, elsőként Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszél a magyar koronázási ékszerekről – közölte Karlinszky Balázs, az érseki levéltár levéltárosa.

Magyarországon eddig összesen 34 település csatlakozott az idei Wass-maratonhoz, Budapest mellett több megyeszékhelyen, valamint kisvárosokban és falvakban is kezükbe veszik majd az 1998-ban amerikai emigrációban elhunyt erdélyi író köteteit – olvasható a www.wassalbert.eu honlapon.

A magyarországi helyszínek mellett az Egyesült Államokban Miamiban, a dél-szlovákiai Érsekújvárban, a kárpátaljai Munkácson és öt erdélyi helyszínen csatlakoztak a felolvasói naphoz. Szatmárnémeti, Koltó és Nagybánya mellett a székelyföldi Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is tisztelegnek majd a mezőségi születésű Wass Albert emléke előtt.

Az összefogás jegyében zajló, egy napon és egy órán át tartó felolvasás, amelyen Wass Albert mellett más magyar írók, költők művei is előkerülnek, közép-európai idő szerint pénteken este hat órakor kezdődik.

A program szervezői minden korosztály számára érdekes programot ígérnek. Lesz maskarakészítés, játszóház és maszkabál is, ahol az érdeklődők megtudhatják, hogyan zajlott régen Szentmihályon a farsang időszaka. Fellép Hajdú Ágota és csapata Farsangi muzsika című előadásukkal.

László Noémi Orbán János Dénest váltja az Erdélyi Magyar Írók Ligája élén. Az új elnök több mint egy évtizede aktív szervezője volt az erdélyi irodalmi életnek, egy éve az E-MIL irodájának a vezetését is ellátta.

A Lipcsében született Johann Christoph Friedrich Bach a nagy zeneszerző, Johann Sebastian Bach kilencedik fia volt, a Tamás-templom iskolájában édesapjától tanult zenét. A kutató a bajor állami könyvtár egyik gyűjteményében találta meg a darabot – jelentették be Münchenben.

A város híres szülöttének emlékére 2006-ban alapított díj idei pályázatára tizenhárom alkotás érkezett, melyek közül a bírálóbizottság ötöt választott ki első körben, a nyertes végül Fazekas István lett.

Az est kiállítás-megnyitóval kezdődik: az Alsó-Garam-mente két települése, Bart és Kisgyarmat népművészetéből és az ipolyszalkai tájház gyűjteményéből nyílik tárlat. A megnyitón köszöntőt mondanak a térség polgármesterei: Góra Mónika Garampáldról, Gróf Katalin Kisgyarmatról, Hubac Sándor Bartról és Józsa János Ipolyszalkáról.

Idén augusztus 6. és 13. között a 20. alkalommal megrendezett Sziget fesztiválon fellép a legújabb dubstep-központú metál őrületével, a The Path of Totality-val a Korn, valamint a The Vaccines is Budapestre érkezik, amelyet a BBC az év legígéretesebb zenekarai közé sorolt 2011-ben. A banda abban az évben  – mások mellett – a MOJO Awards, a Q Awards és az MTV Awards nomináltja is volt a csapat, a Brit Awards-on második helyezést értek el. 

A Magnetic Man nem egy, nem kettő, hanem három dubstep legenda nevét rejti: Artwork, Benga és Skream külön-külön is igazi hősnek számít az itthon egyre több elektronikus zenefüggőt maga mellé állító, külföldön pedig népszerűségének csúcsán járó dubstep mozgalomban, de igazán csak együtt erősek. 

Steve Aoki japán felmenőkkel rendelkező kaliforniai elektronikus zenész, a szédületes, megállíthatatlan és minden résztvevőből a maximumot kihozó elektro house partik nagymestere. Mellett a Szigetre érkezik még Axwell, a svéd house három királyának egyike is.

A Two Door Cinema Club Nagy-Britannia legszerethetőbb indie bandája. Közvetlen, laza és gitárközpontú, ugyanakkor a szintetizátorokat, valamint az elektro-pop irányzatra jellemző stíluselemeket sem nélkülöző indie zenében utaznak. Megjárták a legnépszerűbb brit zenei fesztiválok nagyszínpadait, jelenleg második nagylemezükön dolgoznak, de a Szigetre azért szakítanak időt.

A német Beatsteaks szórakoztató punk-rock zenében, gyors, két-három percig tartó zúzós számokban gondolkodik, ha kell, vadulnak a színpadon, de ha kell, viccesen szórakoztató performanszokra is képesek, fennállásának bő tizenöt éve alatt hét stúdióalbumnyi hanganyaggal szédítette el rajongóit.

2012-ben azonban a Szigetre érkezik a dEUS is, a halhatatlan antwerpeni kult-rock zenekar, amely a nemzetközi fesztiválok mindenkori kedvence. Azon ritka koncertzenekarok egyike, akik élőben is tökéletesen, reprodukálják a lemezeiket egyszerre működtető dühöt és melankolikus hangulatot.  

Al Jourgensen indusztriál metál formációja, a Ministry, szintetizátorokkal, szigorú, gépies gitárriffekkel, lehengerlő tempóval, mindenkit bedaráló üzemi zúzással jön a Sziget Fesztivűálra. Jourgensenék már tavaly augusztusban bejelentették, hogy három év kihagyás után újra lerohanják a világot, de mint később kiderült, a zenekar csak 2012. június 17-én lép először színpadra Denverben. Legújabb stúdióalbumuk, a Relapse, március 30-án jelenik meg.

Caro Emerald hazájának legnépszerűbb női előadója, Hollandia egyik első számú könnyűzenei exportcikke, több rangos szakmai díjjal kitüntetett, és elképesztő eladási mutatókat produkáló énekesnő, a nu jazz királynője. Munkáit elsősorban a groovin’ jazz, a swing, a tangó és az ötvenes évekre jellemző tánctéri jazz zenék inspirálták, fülbemászó dalai a jazz világán túl is népszerűek: Back It Up című slágerét a magyar hallgatók is jól ismerhetik.

Bebel Gilberto, az igéző hangú, elbűvölő karizmájú, Grammy-jelöléssel büszkélkedő énekesnő és dalszerző a modern bossa nova stílus nemzetközi követe. A Bahia régióra jellemző tradicionális brazil zenéket alkalmanként könnyed és táncparkettbarát elektronikus témákkal fűszerezi.

A kutatások szerint Hitler, amikor, az első világháború alatt katonaként Franciaországban szolgált, 1917 júniusában, egy átmulatott éjszaka után, közelebbi kapcsolatba került egy helyi tinédzserrel, a 16 éves Charlotte Lobjoiellel.  Az együttlétből, 1918 márciusába, jött világra Jean-Marie, aki a Loret családnevet vette fel 1830-ban.

Charlotte, eredetileg azt tervezte, hogy Németországba utazik a háború végével, hogy megkeresse gyermeke apját, de aztán mivel nem beszélt németül és félt a franciaellenes lakosság megnyilvánulásitól, elállt szándékától. Jean-Marie, hasonlóan több ezer olyan társához, akiknek apja német katona volt, megvetésnek volt kitéve iskolai évei alatt. Csak egy Bosh fiaként említették, akinek apja eltűnt a német határok mögött. Hitler soha nem ismerte el fiaként Jean-Mariet, de anyjával kapcsolatba maradt.

A fiatalember 1939-ben bevonult katonának és egy évvel később ott harcolt a Maginot vonalnál, a hazájára támadó német csapatok ellen. Franciaország kapitulációja után, Jean-Marie csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz és küzdött a hazáját elfoglaló nácik és a helyi kollaboránsok ellen. Édesanyja halála előtt közvetlenül, 1950-ben fedte csak fel fia előtt a családi titkot. Jean-Marie tudósokat kért fel, hogy szerezzenek származására bizonyítékot.

Akkoriban még nem állt rendelkezésre a DNS azonosításának módszere, annyi azonban kiderült, hogy a két férfi vércsoportja azonos és kézírásuk is nagyon hasonló. Ugyancsak hasonlóságot mutat a kettejükről készült fotók is.

A német hadsereg feljegyzése szerint Charlottenak, nem egyszer továbbítottak borítékban pénzt a második világháború alatt. Jean-Marie, anyja halála után átkutatta padlását, ahol festményeket talált Hitler aláírásával. Mint köztudott, Hitler fiatal korában festőművésznek készült. Közben Németországban találtak egy festményt, egy portrét, amelyen ugyancsak Hitler szignója volt látható. Az arc nagyon hasonlított Charlottéra.

Francois Gibault, Jean-Marie párizsi ügyvédje, azt mondta, hogy a férfi 1979-ben kereste fel, hogy segítsen neki származásának tisztázásában. Akkor még nem döntötte el, hogy nyilvánosságra hozza-e, hogy ki volt az apja. Félt, az elszenvedett régi sérelmek ismételt felszínre kerülésétől. Az ügyvéd szerint viszont a férfi gyermekei jogosan követelhetnének jogdíjat Hitler legismertebb munkájának, a Mein Kampfnak a kiadásai után, amelyből milliószámra adtak el eddig a világon. Jean-Marie 1981-ben könyvet írt: Apád neve Hitler volt címmel, – pár évvel később elhunyt, – amelynek új kiadása, az eddig megismert újabb adatokkal bővítve, ismét megjelenés előtt áll.   

forrás: Heti Válasz

Hatalmas érdeklődés kíséri a busójárás idei rendezvényeit: csak a vasárnapi fő programokra, a busók dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, valamint az esti máglyagyújtásra ezrek voltak kíváncsiak Mohácson.

A Duna-parti városba érkezők már délelőtt nehezen találhattak parkolóhelyet autóiknak, és jó időbe telt, amíg gyalog a vásáros bódék portékáit szemlélő, válogató, vagy éppen mulatozó tömegen keresztül a főtérre jutottak.

A vendégeket ijesztgető maskarások aztán bizonyították, hogy a mulatság tradicionális elemei változatlanok: borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal “felfegyverkezve” búcsúztatják a zord évszakot. Ráadásul ebben idén minden eddiginél több, 800 busó és 200 más jelmezes vesz részt.

Szekó József, Mohács polgármestere a vasárnapi busóavatáson mondott beszédében elégedettségének adott hangot a télűző, tavaszköszöntő rendezvény sikerét illetően. Úgy értékelte, a busók “megtették a magukét”, egy héttel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy farsangvasárnapra ilyen enyhe lesz az időjárás.

Halász Gábor egyetemi tanár interaktív előadásában többek között arra a kérdésre keresi a választ, vajon az élethosszig tartó tanulás fogalma az oktatási rendszerek fejlődésének és az oktatásról való gondolkodásnak 21. századi új paradigmáját takarja-e, vagy múló szakmai “divatról”, a szakmai közbeszéd időszakos jelenségéről van-e szó. Az előadásban bemutatják azokat az országokat, amelyek az élethosszig tartó tanulás gondolatát az ágazati szakpolitikai gyakorlatban is követik és így a gyakorlati megvalósítás konkrét kihívásaival is szembesülnek.

Márcio-André rendhagyó hangköltészeti performance-a előtt a Fogasházban fiatal szerzők – Izsó Zita, Csapody Kinga, Rhédey Gábor és Nemes András – tartanak felolvasást, majd az idei Fényírás-est csúcsa a nemzetközi hang- és vizuális költészeti színtér „fenegyerekeként” számon tartott brazil performance-művész, Márcio-André audiovizuális „orgiája” lesz, melyet a Fine Cut Bodies dj-szettje követ – tudatta a Fiatal Írók Szövetsége.

Az egész éjszakás dj-szett során a nagyteremben tartott vetítés mellett a Fogasház különböző pontjaira diavetítővel sugárzott képek fiatal magyar írók – Bencsik Orsolya, Macsovszky Péter, Nemes Z. Márió, Szabó Marcell, Sirbik Attila, Falvai Mátyás, Csáki Rita, Lengyel Zoltán, Debreceni Boglárka, Domokos Mátyás, Ayhan Gökhan, Palágyi László, Izsó Zita, Borbáth Péter, Neszlár Sándor, Csepregi János, Kollár Árpád, Szőllőssy Balázs és Király Farkas – szövegeit kísérik.

Február 24-én a Képíró utcai Laborban találkozhat Márcio-Andréval a budapesti közönség; a brazil művész ekkor Szuszpenzió című hangköltészeti performance-át adja elő egy levegőben rögzített elektromos hegedű, mikrofonok, vezetékek és egyéb, a plafonról lógó tárgyak segítségével.

Márcio-André 1978-ban született Rio de Janeiróban. Hangköltészeti performance-aival és installációival fellépett többek között Párizsban, Londonban, Madridban, Lisszabonban, Buenos Airesben és Limában. Szuggesztív előadásaiban a jelentéstől megfosztott, kiüresített nyelv és a vizualitás határait feszegetve definiálja újra a költészetet. A vetítések, a különös fény- és hanghatások, a dinamikus előadásmód segítségével Márcio-André egészen új, friss formában találja újra fel a kimerülő poézist.

Verseit számos nyelvre lefordították, tartott szemináriumokat a hangköltészetről a Sorbonne-on, a Coimbrai Egyetemen és Rióban. Művei és írásai számos kortárs művészre hatottak inspiráló módon, O objeto című verséből Jean-Pierre Caron francia zeneszerző kórusművet komponált, Intradoxos című verseskötetét pedig Paula Gaitán filmesítette meg.

Az olyan estéken viszont, amikor magyar film nyeri el a világ egyik legrangosabb filmszemléjén a zsűri nagydíját, mégis “lehet büszke magyarnak lenni” – fogalmazott.

Filmje erősen dokumentarista jellegű – vetették fel újságírók. Ezzel kapcsolatban a művész úgy vélte, a romagyilkosságok hatására született film inkább televízióba való, mert a televízió feladata a társadalmi problémák felmutatása. Szerinte hiányoznak a televízióból a társadalmi kérdéseket feszegető filmek, holott éppen ez lenne a feladata ennek a médiumnak.

A Csak a szél alkotói kértek is támogatást a magyar tévétársaságoktól. A “csatornák nem adtak semmit, most meg interjúkat akarnak” – mondta Fliegauf. Hozzátette: “ez a teremtmény” – az Ezüst Medve – remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy legközelebb jobban sikerüljön az együttműködés, mert az olyan alkotások, mint a Csak a szél, nagyon fontos társadalmi problémákról gondolkodtatják el a nézőt.

A film a zsűri nagydíja mellett elnyerte az úgynevezett film békedíjat és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet díját is. Ez utóbbival kapcsolatban Fliegauf Bence az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nagy megtiszteltetés számára az AI elismerése, hiszen a segítő szakmában a romákkal évtizedek óta foglalkozó szakemberek erőfeszítései “sokkal fontosabbak, mint a puszta beszéd a rasszizmusról és az idegengyűlöletről”. A romák között dolgozó szociális munkások és egyéb szakértők a film elkészítéséhez is nagyban hozzájárultak – emelte ki Fliegauf. Hozzátette: az alkotás talán hozzájárulhat a “küldetésük finanszírozásához”, ahhoz, hogy továbbra is gyakorolhassák hivatásukat.

Veres-Nagy Tímea, az ötlet kezdeményezője és egyben a rendezvény szóvivője elmondta, hogy a mostani kezdeményezéshez eredetileg a 2010-ben, az Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerésére összeállított pályázatot használták fel, amelyet akkor nem bíráltak el pozitívan. – Mivel Székelyföldön Sepsiszentgyörgy a legbővebb kulturális ajánlattal rendelkező város, ezért a mostani megmozdulás alapkoncepciója az volt, hogy a meglévő kulturális rendezvények mellett olyan újszerű programcsomagot állítsunk össze, amely még inkább kiemeli a főváros címet – közölte Veres-Nagy Tímea.

A munkafolyamat még zajlik, eddig számos fiatallal, ifjúsági szervezettel, diákönkormányzatokkal folytattak beszélgetést a szervezők, így még nem végleges az éves program. A rendezvénynek alakulóban a gerince, amely már tartalmaz olyan ötleteket, amelyeket még a 2010-es pályázat tartalmazott, így azokat átemelték és beépítették az idei évbe. A szervezők egy pár programtervezetet is elárultak: lesz sportbörze, amelynek célja a Háromszéken működő sportszervezetek ajánlatainak bemutatása egy szabadtéri kiállítás keretén belül, ahol a látogatók élőben próbálhatják ki a különböző sportágakat. Ugyanakkor lesz Nemzetközi Néptánctalálkozó is, fiatal európai néptánccsoportokat hívnak meg, őket a szentgyörgyi fiataloknál szállásolják majd el.

Közös kortárs tánc- és zenefesztivált is szerveznek a Szentgyörgyi Utcazene Fesztivállal közösen, lesznek zöld rendezvények, családok vetélkedője, mezőgazdasági farmok látogatása, biogazdálkodások megismerése a Junior Business Clubbal közösen. Szabadtéri filmvetítésre is sor kerül, ebben lesz partner a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület. A programsorozat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ifjúsági szervezetek megtanulják a hatékony együttműködést, és remélhetőleg olyan fiatalok is bekapcsolódnak a projektbe, akik korábban nem tartoztak semmilyen szervezethez.

Március 3-án a Lábas Házban fogják megnyitni az Ifjúsági Erőforrás Központ nevet viselő irodát. Antal Árpád polgármester elmondta, hogy a programot a város önkormányzata 250 ezer lejjel támogatja, és mivel van néhány megyei szintű rendezvény is, a Kovászna megyei közgyűlés is támogatni fogja a projekteket. Emellett pályázatok útján lehívható, külső forrásokra is számítanak, eddig négy iratcsomót állítottak össze, március végéig még öt pályázatot adnak le.

A Peace Film Prize egy ötezer euróval járó elismerés, amelyről egy kilenctagú zsűri döntött. A testület tagjai a rangos filmfesztivál összes szekcióját “szemlézték”, több tucatnyi alkotásból választották ki Fliegauf Bence játékfilmjét, amely a Berlinale versenyprogramjában szerepel.

A díj célja, hogy általa nagyobb figyelem irányuljon az emberi jogok ügyére és bátorítsa a filmművészeket, hogy foglalkozzanak ezzel a területtel.

Kovács Sándorné polgármester elmondta, már összeállt a február 21-i tikverőzésen felvonuló maskarák csapata, a résztvevők elkészítették, felújították a ruhákat és az álarcokat.

Az Európai Folklór Intézet kiadásában elkészült, bolti forgalomba egyelőre nem kerülő kötet egy tavaly márciusban rendezett pécsi konferencia eredményeit összegzi. Akkor a Népek, maszkok, Európa címmel rendezett eseményen többek között olasz, bolgár, horvát és francia szakértők beszédei hangzottak el a különböző népcsoportok népszokásairól, valamint fotó- és maszkkiállítást is megtekinthettek a résztvevők.

„A mohácsiak által évente megrendezett busójárás európai kontextusban közel sem számít egyedi népszokásnak. A busók összekötik Magyarországot a kontinenssel, hiszen térségünk számos pontján, Anatóliától az Ibériai-félszigetig jelen vannak a hazaihoz rendkívüli módon hasonlatos, maszkos télűző népszokások, felvonulások” – mondta Hoppál Mihály etnográfus, a kötet szerkesztője, az Európai Folklór Intézet igazgatója.

Mint kifejtette, a kötet arra is igyekszik rávilágítani, hogy a tradicionális, eredeztethetően pogány kultúrából eredő népszokásokra milyen hatást gyakorol a hangsúlyos turizmus, a pénz és a fogyasztás világa. Valós veszélynek nevezte, hogy a hagyományok a kereskedelem „martalékává válnak, ugyanis a pénz ereje megváltoztatja azokat”.

Hirdetés A kötet bemutatóján jelen volt Arató György, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa, aki azt mondta, a tudományos munka segítségével a népszokásról az eddigieknél is árnyaltabb, teljesebb képet kaphat mindenki, még a hagyomány jelenlegi őrzői is. A kötet jó történelmi lenyomata mindannak, ami ma jellemzi a busójárást.

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás idei, már zajló programjain a tavalyi rekordlétszámnál, 750-nél is több, várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja a telet.

A programok lebonyolítását idén a jégzajlás nehezíti. A korábbi évekkel ellentétben idén csak akkor tartják meg a busók farsangvasárnapi dunai csónakos átkelését, ha a Mohács-szigetről vízen érkező álarcosok biztonsága garantálható. A farsangi koporsó vízre bocsátása elmarad, bár a koporsót ettől függetlenül elviszik a Sokac-révbe, ahol élőzenés táncbemutatót rendeznek.

A sokácok híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

Molnár Antal, az akadémia igazgatója elmondta, hogy a tárlaton 8, többségében újraalkotott műtárgy és másolat látható, valamint tucatnyi kép digitális reprodukciója és számos szöveges idézet. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés Rómában, már beharangozta a La Repubblica és az Il Messagiero, ugyanis az erényöv mítosza Itáliához kötődik nemcsak tárgyként, hanem szövegben is – jegyezte meg.

Elkészült a műemlék-együttes turisztikai vonzerejét növelő fejlesztés, amelyet 164,6 millió forinttal támogatott az Európai Unió és a magyar állam a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében – mondta a kiállítás bemutatása előtt Horváth László templomigazgató.

Rossini operájának, a Mózesnek részleteit a híres hegedűvirtuóz, Paganini a kor szokásai szerint bravúros hangszertudása bemutatására is használta. A legenda szerint olyan erővel szólaltatta meg a darabot, hogy csupán egy húr maradt épen a hegedűn – mondta Onczay Csaba. Ezt a változatot ők úgy adják elő, hogy a kísérő zongoraszólamot áttették csellóra, a két hangszer egyenrangú szerepet játszik az előadásban, variációnként ugyanis megcserélik a szólamokat – részletezte a muzsikus.

    Április 22. és 26. között több színpadi és gyermekelőadást, komolyzenei estet, képzőművészeti kiállítást, könyvbemutatót és múzeumi rendezvényeket tartanak – számolt be a programról a Háromszék című Kovászna megyei lap (www.3szek.ro) és a Krónika című kolozsvári újság.
A székelyföldi város napjain műsorra tűzik Kulka János, Nagy Ervin és Kézdi György előadásában az Oscar-díjas film alapján készült Esőember című darabot. Hernádi Judit és Udvaros Dorottya Parti Nagy Lajos A Bandy lányok című zenés darabjában lesz látható, az előadásban a Chattanooga Zenekar is játszik. A még épülő színházi stúdióteremben a tervek szerint Hernádi Judit egyéni zenés előadással is bemutatkozik.
Az ingyenes szabadtéri koncertsorozatról is egyre több részletet közöltek a szervezők. Dancs Zsolt, a városnapok programigazgatója a Krónika című kolozsvári napilapnak elmondta, hogy az idei sztárvendég az Omega együttes lesz. Április 29-én, vasárnap az Omega előtt a román Iris együttes lép színpadra az elmúlt 34 év legnagyobb slágereivel és Felicia Filip énekessel.
Két nappal korábban, április 27-én a Hooligans együttes koncertjét tartják, majd szombaton a Republic zenél, amely legutóbb négy éve lépett fel Székelyföldön. A szervezők arra számítanak, hogy kedvező időjárás esetén ezekre az ingyenes, szabadtéri koncertekre 35-40 ezer néző is kíváncsi lesz.
A két lap arról is beszámolt, hogy a közönség kérésére már kaphatók jegyek a Szent György-napok kulturális műsoraira, így az érdeklődőknek nem egyszerre kell több produkcióra nagyobb összeget kifizetniük.

    Az új Nemzeti Színház 10 éves története a 2002-es és a 2012-es Tragédia-előadások között ível. “Arra hívunk fel, buzdítunk minden érdeklődőt – amatőr és hivatásos fotográfusokat, alkotókat egyaránt -, hogy olvassák újra Madách művét és gondolataikat, érzéseiket komponálják képpé” – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a fotókat végleges – kinyomtatott, nagyított – formájukban, minimum A4-es, maximum A1-es méretben várják március 9-ig.
A művek és alkotóik jutalma, hogy a legizgalmasabb, legérdekesebb fotók adják a jubileumi fotókiállítás anyagát, amelyet a zsűri állít össze.
A fotópályázatra érkezett műveket elbíráló zsűri tagja Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója; Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója; Jankovics Marcell rajzfilmrendező, kultúrtörténész; Szilágyi Lenke fotóművész; Vojnich Erzsébet festőművész és Vörös Róbert, a Nemzeti Színház irodalmi vezetője, művészeti tanácsadója.
A kiállítást a Nemzeti Színház előcsarnokában láthatja a közönség, a megnyitót Az ember tragédiája díszelőadásának napján, március 25-én, vasárnap 18.30-kor tartják.

    A program délelőtt tíz órakor kezdődik gyerekeknek szóló rajzfilmekkel, az egy órás vetítések után gyerekfoglalkozásokat tartanak – közölte Fejes Katalin, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet sajtóreferense az MTI-vel. A vetítést 12 órakor és 14 órakor megismétlik.
Este hat órától Macskássy Gyula (1912-1971) kisfilmjeiből, reklámfilmjeiből lesz látható válogatás. A vetítést követően egykori kollégák, filmes szakemberek idézik fel Macskássy Gyula személyét, munkásságát, hatását a magyar animációs filmművészetre. A meghívott vendégek között van Dizseri Eszter, az egykori Pannónia Filmstúdió “krónikása”, Mata János, Richly Zsolt és Szoboszlay Péter, Macskássy Gyula egykori filmrendező kollégái. A fiatal, pályakezdő generációt Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakvezetője képviseli. Macskássy Gyula filmtörténeti jelentőségét Orosz Márton művészettörténész, a korai animációs film kutatója méltatja.
Macskássy Gyula 1912. február 4-én született Budapesten. 1930-tól Kassowitz Félixszel, Szénásy Györggyel és Halász Jánossal (John Halas) animációs reklámfilmeket is forgatott. 1945 és 1949 között a Magyar Filmgyártó Rt.-nél (MAFIRT), majd a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. Az 1950-ben megindult rajzfilmgyártás első jelentős alkotói közé tartozott.
Az elsők között készített nagysikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel: ezek közül kiemelkedett az új magyar rajzfilmstílust megteremtő Ceruza és radír, valamint a Párbaj című filmjük (utóbbi 1961-ben Cannes-ban a zsűri különdíját kapta). 1956-ban készítette el Két bors ökröcske című rajzfilmjét, amely az 1945 utáni magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte. Macskássy Gyula indította útjára az első papírkivágásos sorozatot is Frakk, a macskák réme címmel.
Kezdetben stílusára az amerikai rajzfilm hatott, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. Látásmódja később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel. Művészetét 1961-ben Balázs Béla-díjjal, 1965-ben érdemes művészi címmel ismerték el.
Macskássy Gyula 1971. október 29-én halt meg, 2002 óta egy nappal korábban ünneplik az animáció világnapját.